A Keszthelyi-hegység és környéke

Térkép

www.keszthelyihegyseg.hu

Balaton-felvidéki Nemzeti Park/Keszthelyi-hegység

Keszthelyi-hegység (Wikipedia)

Keszthelyi-hegység (lap.hu)

A Keszthelyi-hegység a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati tagja. A hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Tapolcai-medence és a Várvölgyi-medence veszi körül. A Keszthelyi-hegység területe kb. 150 km². Két fő vonulata van: a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat és a Keszthely-Rezi vonulat. Két legmagasabb csúcsa a Köves-tető (444 m) és a Meleg-hegy (425 m). A Keszthelyi-hegységet a vulkánosság hozta létre. Hegyei dolomitból, kihűlt lávából és Pannónia üledékből állnak, amelyeken gyönyörű gesztenye erdők találhatók.

A Keszthelyi-hegység sokszínű, varázslatos táj, amely a turisták kedvelt helyszíne ezáltal. A gyalogtúrák a hegységben nagyon népszerűek. A hegység legszebb részeit vulkáni erők formálták, hatásuk mind a mai napig érződik.

A Keszthelyi-hegység lábánál fakad a kénes Hévíz-forrás. A Hévízi-tó kénes, enyhén radioaktív vize ugyanúgy kiváló a mozgásszervi betegségek gyógyítására, mint a tófenék iszapja.

A hegységben különböző barlangok lelhetők fel, melyek elsősorban a természeti csodák szerelmesei számára érdekesek. A barlangok kanyargós folyosóit a forró vizek alakították ki. A legszebb közülük a cseppköves Csodabogyós-barlang. Jelenleg ezek a barlangok még nincsenek teljesen feltárva, többségüket csak a barlangkutatók látogathatják.

Geológia

A Keszthelyi-hegységet a vulkánosság hozta létre. Hegyei nagyrészt dolomitból (van mészkő is), kihűlt lávából és Pannónia üledékből állnak. Mintegy 180 millió éve, a triász korban, tenger borította ezt a területet. Ezen a területen alacsonyrendű állatok éltek, melyek mészvázából több ezer méter vastag dolomit-mészkő lerakódás keletkezett, amely mintegy 5 millió éve, a pliocén kor végén, kiemelkedett a kéregmozgások következtében. Ekkor jött létre a Keszthelyi-hegység. A Pannon-tenger is meghatározó szerepet játszott a mai felszíni kőzetek és talajok kialakulásában. A pliocén kor végén a kéregmozgások vulkáni tevékenységgel is jártak, ennek következménye Zalaszántó község közelében a Kovácsi-hegy és a Tátika. A pleisztocén korban alakult ki a Keszthelyi-hegység mai felszíne, és akkor keletkezett a több helyen előforduló lösz.

A Keszthelyi-hegységre a dolomit a jellemző. A tájat tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivaló például a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és a bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg.

Növényvilág

A Keszthelyi-hegység hazánk egyik legváltozatosabb élővilágú vidéke, ahol a szubmediterrán sztyeplejtőktől kezdve, a zárt tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig nagyon sok élőhelytípus megtalálható, különlegesen gazdag, egyedi értékeket is tartalmazó flórával és faunával. Az erdőtársulások közül kiemelkedő az országosan is ritka az elegyes karszterdő. Ebben a száraz-meleg termőhelyek fája, a virágos kőris (Fraxinus ornus) és a hűvös-üde helyeket kedvelő bükk (Fagus silvatica) elegyedik egymással és alkot olyan asszociációt, amelyhez több ritka növény kötődik, pl. fehér sás (Carex alba), tarka nádtippan (Calamagrostis varia), sziklai páfrányok.

A Keszthelyi-hegység dolomitjáról közel 80 védett ill. fokozottan védett növényfaj ismert, többek között a nősziromfélék, orchideák, kökörcsinek, körtikék, árvalányhajak, szegfűfélék. A hegység az elmúlt évtizedekben igen jelentős károkat is szenvedett: a fajgazdag dolomitkopárokon és a karsztbokorerdők helyén fekete fenyőt telepítettek, melyek sok helyen a vidék arculatát is meghatározzák.

A Keszthelyi-hegység bazaltvidékének (Kovácsi-hegy, Tátika) bazaltdolináit állandó vízállások lápi, mocsári vegetációja díszíti, gyertyános tölgyes környezetben. A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban igen érdekes, mediterrán jellegű moha-zuzmó vegetációk találhatók. A Tátika Ősbükköse, a Szebike-erdő hatalmas bükkösei természetközeliek és igen festőiek. A Gyöngyösi-patakot kísérő égeres láperdő az egész Keszthelyi-hegység egyetlen, épségben megmaradt ilyen állománya, szabályozatlan, természetes vízfolyással.

Állatvilág

A Keszthelyi-hegység állatvilága ma is nagyon gazdag. Számos olyan bogár- és lepkefaj élőhelye, amely országosan is ritka, pl. lapos kékfutrinka (Carabus violaceus, amely az öreg bükkösök jellemző faja), láncos futrinka (Carabus problematicus), , kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) és hazánk legnagyobb pattanóbogara, a Stenagostus rufus, kis tűzlepke (Thersamonia thersamon) illetve kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), farkasalmalepke (Zerynthia polyxena).

A madarak egy része a fészkelőhelyét öreg fákban alakítja ki. Ezek közül gyakoriak a különböző cinege-fajok. A perem- és ligeterdők fajai a ritka fekete harkály (Dryocopus martius), és a kis fakopáncs (Dendrocopus minor) és a viszonylag gyakori zöld küllő (Picus viridis). Közönséges a lappantyú (Caprimulgus europaeus), gyakori a léprigó (Turdus viscivorus), az egerészölyv (Buteo buteo) és a héja (Accipiter gentilis). A terület vonzó denevérek számára is, az itt található barlangok (pl. Csodabogyós-barlang) pihenő-, telelőhelyül szolgálnak számukra. Megemlíthető a kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros), a korai denevér (Nyctalus noctula), a fehértorkú denevér (Vespertilio murinus L.). A pelék, bár számuk csökken, megtalálhatók, mint például a nagy pele (Glis glis), vagy a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius). A nyestek (Mustela foina) és a nyusztok (Mustela martes) egyre gyakrabban figyelhetők meg. A terület turisztikai szempontból kevésbé ismert, egy bemutatóhely és két tanösvény kínál aktív kikapcsolódási lehetőséget.

forrás:www.keszthelyihegyseg.hu

A Tapolcai-medence

Térkép

Tapolcai-medence (lap.hu)

A Káli-medencétől nyugatra helyezkednek el a Tapolcai-medence híres tanúhegyei. A Balaton-felvidéket egykor alkotó másodkori (mezozós) kőzetek a Káli-medencétől nyugatra nagyrészt a mélybe süllyedtek és ezeket a sülyedéseket jelölő törésvonalakon tört felszínre mintegy 4 millió évvel ezelőtt a bazaltláva. A tanúhegyek közel azonos magassága az egykori felszínt jelöli, amelyre a bazaltláva szétfolyt, illetve a tufaKisalföld irányába. Az erózió eredményeképpen sajátos alakú tanúhegyek formálódtak ki. Ahol kis mennyiségű volt a felszínre tört láva ott kúp alakú, ahol pedig terjedelmesebb ott koporsó és csonkakúp alakú hegyek jöttek létre. szétszóródott. Déltől észak felé haladva csökken a magasságuk, valószínűleg az egykori felszín is lejtett arrafelé a

Az öböl területéből emelkedik ki a Szent György-hegy 413 méter, a szigligeti Várhegy 213 méter - egykor mindkettő sziget volt. Tőlük keletre a 438 m magas Badacsony emelkedik. Az egykori első lávakitörést egy második is követte, amelynek kis kúpja az egységes bazalttakaró fölé emelkedik. Napjainkban a puha pannon rétegek folyamatosan lepusztulnak a bazalt alól és a bazalt oszlopokban omlik alá a lejtőn. A bazalt oszloposan elváló bazaltrétegei, az úgyneveztt orgonák, vagy kőzsákok. Hasonló bazaltsapka fedi a Csobáncot 371 m, Hajagost 346 m, Halápot 361 m, Hegyesdet 281 m, Tóti-hegyet 347 m, és a Gulácsot is , amelyek a hegyes kúp alakukat a kisebb mennyiségű lávatakarónak köszönhetik.

A Tapolcai-medence déli fele ma már kitöltődött Balaton-öböl, északi felét a dolomitszíntérbe öbölszerűen benyúló miocén mészkőfennsík-karsztforma jött létre, belsejében pedig barlangjáratok oldódtak ki (például: Tapolcai-tavasbarlang). alkotja. A sekélytengeri fejlődésű, porózus kőzeten számos felszíni

Vízrajza 

A Balaton-felvidék nyugati fele délnyugati irányban lejt, ezért vizeit a Káli-medencén átfolyó Burnóti-patak meg a Tapolcai-medencén átfolyó Eger-víz és a Tapolcai-patak vezeti a Balatonba. A Tapolcai patak - a híres tavasbarlang lefolyása - olyan bővízű, hogy felszínre bukkanásánál egykor malmot is hajtott, igazi karsztforrás.

Növényzet 

A melegebb délies erdők védett szubmediterrán kúszónövénye a pirítógyökér, amely a tanúhegyeken eléggé elterjedt faj. Itt található az északi határa a dél felől terjedő a szúrós csodabogyónak. A Szent György-hegyen fordul elő a környék legnevezetesebb, hazánkban csak itt élő növényfaja, a kis mediterrán páfrány, a cselling. Említésre méltó a magas borsó, a Lumnitzer-szegfű, a borostyán szádorgó, sziklai dercevirág, mely országosan is ritka fajnak számít.

Állatvilág 

A bazalthegyek gerinctelen faunája kevéssé ismert. Megtalálható például a szalmacincér, a kis szarvasbogár, a selymes futrinka, és igen gazdag a lepkefauna is. A terület állatvilágából a gerincesek a legismertebbek. A hüllők közül a védett kockás sikló és vízi sikló a leggyakoribb a nádasokban. A bazalthegyek meleg szikláin sokféle gyíkfaj él. Ritkán lehet megfigyelni a legkisebb hazai gyíkfajunkat, a védett pannongyíkot, amely a jégkorszak utáni meleg idők maradványfaja. Gyakoribb a zöld gyík és a lábatlan gyík. A terület madárvilágát tekintve a hazánkban előforduló mintegy 350 madárfajból 190 itt is megfigyelhető. Az emlősök közül említést érdemelnek a denevérek, mint például a kései denevér, vagy más kisemlősfajok, mint például a hegyvidékek erdőiben gyakori a mókus, a borz és a különféle pelék. A patakok mentén és a Balaton-parti nádasokban egyre gyakrabban megfigyelhetők a vidrák.

forrás: www.wikipedia.hu

A Kis-Balaton

Térkép

A Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű madárélőhely. Az élőhely jellegéből adódóan elsősorban a vizek, vízpartok madárvilága rendkívül gazdag, de -főleg vonulási időszakban - a környező erdőfoltokat, bokorcsoportokat, szántókat is sok faj felkeresi. Az eddig megfigyelt madárfajok száma 232, ezek közül 110 faj fészkel is a területen. A fokozottan védett fajokból 27 faj észlelhető rendszeresen. A teljesség igénye nélkül megemlíthető közülük a nagy kócsag (Egretta alba), a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus), a cigányréce (Aythya nyroca), és legnagyobb ragadozómadár fajunk, a rétisas (Halliaetus albicilla) is.

Az emlősök közül a vidrának (Lutra lutra) jelentős állománya él itt. További ritka, védett fajok az északi vagy patkányfejű pocok (Microtus oeconomus), a csalitjáró pocok (Microtus agrestis), a nyuszt (Mustela martes) és a hermelin (Mustela erminea). A Kis-Balaton hüllő- és kétéltűfaunája igen gazdag, valamint fontos táplálkozóterülete a denevéreknek is. A védett halfajok közül pl. a lápi póc (Umbra krameri) és a réti csík (Misgurnus fossilis) tömegesen fordul itt elő. Ízeltlábú faunája is gazdag, értékes mocsári fajokból áll. A nemzeti park szitakötőfajokban leggazdagabb területe itt található, 41 fajt, közülük 13 védettet fedeztek fel a kutatók.

A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara (Wolffia arrhiza); a csak nagykiterjedésű lápvidékeken előforduló, igen ritka, védett lápi csalán (Urtica kioviensis), valamint számos orchideafaj is. Kiemelt érték továbbá a kis holdruta (Botrychium lunaria), a gázló (Hydrocotyle vulgaris) és a kálmos (Acorus calamus).

Geomorfológiailag, de főleg geológiai szempontból kevésbé látványos ez a lápos, mocsaras vidék. Kialakulása azonban szorosan kötődik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával.

A Föld természetes élőhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegető jelenség. A Kis-Balaton szerencsére megőrizte ezt a típusú élőhelyet, a rá jellemző Európa-szerte ismert élővilággal együtt.

A Kis-Balaton fokozottan védett területe csak külön belépési engedéllyel, a Nemzeti Park Igazgatóság által biztosított szakvezetővel látogatható. Azon látogatók számára, akik a szakvezetést nem igényelnek, lehetőségük nyílik más helyszínen látogatást tenni, ahol bemutatóhelyeket és tanösvényt vehetnek igénybe.

forrás: http://www.bfnp.hu

Oldal: -----Tájegységek-----
nemesvitai nagypince - © 2008 - 2024 - nemesvita-nagypince.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat